Ma sokan voltunk. Tulajdonképpen minden gyerekre jutott egy ember. Vittem a betűkártyáimat. Egy kicsit matekoztunk is. Tegnap állítottam össze a feladatlapot. Egy kicsit izgultam, hogy hogy fog menni a számolás, de nagyon ügyesek voltak.
M nénitől kaptunk feladatlapokat. A/4-es lapon volt egy egy betű benne különböző rajzokkal. Azokat kellett kiszínezni, amelyek az adott betűvel kezdődtek.
Á egy kis szövegértést hozott. utasítás alapján kellett kiszínezni, kiegészíteni a rajzokat.
Nagyon ügyesen dolgoztak ma. Mindenki kapott piros pontot.

Ma nem volt Á., de nem maradtam magamra, mert jött C. A lányok közül is M beteg így A. jött velünk. Készítettem betűkártyákat írott és nyomtatott betűkkel. Arra gondoltam, hogy majd két csapatra osztjuk a társaságot és össze kell párosítaniuk az írott betűket a nyomtatott képükkel, de C azt javasolta, hogy inkább a betű felismerése után kérjük őket arra, hogy mondjanak szavakat az adott kezdőbetűvel. A SZÉPEN_SORBAN_EGYMÁS UTÁNból hamar össznépi kiabálás lett. :-)
A kártyák után mára is készültünk szavakkal, de már mindenkinek személyre szabott mennyiséget.
Volt mese is . Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig vigyünk mesét.
A nap negatívuma három fiú volt valamelyik másik osztályból, akik mikor be szerettem volna zárni a termet beszabadultak és nem tudtam őket kiparancsolni.Kettő kiment, de egy bebújt a pad alá. Segítséget kértem az egyik tanártól, akinek végül sikerült kiparancsolnia. Ez akkor nagyon rosszul érintett. Úgy jöttem el, hogy hazafelé majdnem sírtam, amiért nem bírok egy kb. 10 évessel. Ez volt az első akadály, de lesz még ilyen.

Erre a napra egy kis írásgyakorlást tűztünk ki célul, mivel sokan vannak, akik nem ismernek fel vagy összecserélnek betűket. Tíz szót  írtam fel nyomtatott betűkkel és nekik mellé kellett írni nyomtatott és írott betűkkel is. Legközelebb már mindenkinek különböző mennyiségű szóval fogunk készülni, mert volt aki dupla mennyiséget leírt addig, ameddig más még csak félúton járt. De szeretnek írni. Közben nem ugrálnak fel a helyükről, igaz volt olyan lány, akinek hosszasan kellett könyörögni úgy a negyedik szó után, hogy folytassa...
Ezután mesét olvastunk. A Borsószem királykisasszonyt. Kértük, hogy nagyon figyeljenek, hogy le tudják majd rajzolni azt a részt, ami nekik a legjobban tetszett.

Ma reggel Á-val gyorsan készítettünk egy táblát. Az ábécé összes betűjét ráírtuk írottan és nyomtatottan is. A feladat a betűk felismerése volt, majd azt kértük, hogy találjunk szavakat is az adott kezdőbetűvel. Ami megdöbbentett (de ez így nem is jó kifejezés, mert elméletileg tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbben rossz körülmények közül érkeznek nap mint nap az iskolába), hogy a K betűhöz érve az egyik kislány rögtön rávágta, hogy KAMATOSPÉNZ, a másik pedig az, hogy KAMAT. Megkérdeztük, hogy tudják-e hogy ez mit jelent? Egymás szavába vágva kezdték magyarázni....

Első nap! Ismerkedés.
Ma volt az első napunk az iskolában. Egy kicsit szokatlan számomra az a rendszer, amiben ők tanulnak /tanítanak. Az első óra azzal telt el, hogy körbe ültünk. Megbeszéltük, hogy az év hányadik napja van és azután szívószálak segítségével kiszámolták, hogy hányadik tanítási nap van. Elmondtuk, hogy kik vagyunk és miért vagyunk ott. Mindenki szépen bemutatkozott. Jó érzés az, hogy azonnal szeretettel fogadtak és nyitottak voltak. M néni mondta, hogy nyugodtan kérdezhetnek tőlünk. Az első kérdés, amit kaptam az rögtön egy matematikai művelet volt. :-)   Ezt követően az óra fennmaradó részében együtt megreggeliztek és csak azután kezdődött az érdemi munka. M néni öt kislányt választott ki, akikkel a gyakorlat során dolgozni fogunk. Külön vonultunk a számítógépterembe. Van külön neve a teremnek, de nem tudtam megjegyezni... Ugyanazzal a mesével foglalkoztunk, mint az osztály. a Kőlevessel. Felolvastam, majd megbeszéltük. Egymás szavába vágtak a válaszokkal. Mindenki el akarta mesélni, hogy mit hallott. A mese kulcsszavait papírokra írtuk Á-val, és megkértük a gyerekeket, hogy miután elolvasták a szót rajzolják le a lapra. Szembesültünk azzal, hogy igen komoly hiányosságok vannak az ábécé terén...

Ebben a szemeszterben az egyik pedagógiai tárgyunk a Közösségi pedagógiai gyakorlat. Heten egy helyi általános iskolában fogjuk tölteni ezt a gyakorlatot. Ma voltunk bent megbeszélni, hogy mi az amiben tudunk segíteni. Másodikos gyerekekkel fogunk foglalkozni. Egy kicsit meg voltam ijedve, mert teljesen elszoktam ettől a nagy nyüzsgéstől.

Csapatmunka

Talán az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb dolog, amit megtanultam az az, hogy mennyire fontos a csapatmunka és a csoportos tanulás. Kis csoportokban, ahol mindenkire egyenlő felelősség hárul.Egy jó csapatban mindenkinek megvan a saját szerepe és senki nem nyomja el a másikat. Persze egy ilyen óra lebonyolítása a tanár részéről is nagyobb felkészülést igényel, de szerintem maradandóbbat lehet így "alkotni"- ez saját tapasztalat, persze egyelőre csak a diák oldalról. Ebben a félévben pedagógián szinte kizárólag csoportokban dolgozunk. Megtanulunk együttműködni, odafigyelni egymásra és segíteni a másikat. Ez most lehet, hogy furcsán hangzik, de szerintem ezeket a tulajdonságokat is fejleszteni kell.